Ebben a részben a kortársak által összeírt egyszeri adatfelvételek köréből mutatunk példákat.
1767 Mária Terézia úrbéri táblái
1785 Széchenyi Ferenc település-összeíratása
1799 Vályi András: Magyar országnak leírása
1851 Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára
A rendszeresen felvett adatok alapján készített mai statisztikák zárják az adatfelvételi összegzésünket.
Mária Terézia úrbéri tabellái
Mária Terézia 1767-ben adta ki úrbéri rendeletét (urbárium) azzal a céllal, hogy felmérések alapján egységesíthesse a jobbágyokra rótt terheket.
Adattartalom
A felmérés eredményeként létrejött úrbéri tabellák tartalmazzák a földesúr, a jobbágyok és zsellérek, nevét, a telkük nagyságát, valamint a földesúr majorságában elvégzendő éves munka mennyiségét, illetve a különböző terményekben fizetendő adókat és azok mennyiségét.
Forrásérték
Az úrbéri tabellák adatait helybéliek közül származó összeírók vették fel. Helyismeretük eredményeként az urbáriumok megbízható források.
Forrás: https://hungaricana.hu/hu/adatbazisok/maria-terezia-urberi-tabellai/
| Község neve | Az adatbázisban szereplő elnevezés (linkkel) |
1 | Adorjás | |
2 | Baranyahídvég | |
3 | Bogádmindszent | |
3a | Bogád | |
3b | Újmindszent | |
4 | Hegyszentmárton | |
5 | Hirics | Hirics |
6 | Kemse | |
7 | Kisszentmárton | |
8 | Kórós | |
9 | Lúzsok | |
10 | Ózdfalu | |
11 | Páprád | |
12 | Piskó | |
13 | Sámod | |
14 | Vajszló | |
15 | Vejti | |
16 | Zaláta |
Descriptio physico-politico-topographica comitatus Baranyiensis, 1785
A keletkezés körülményei
Széchenyi Ferenc 1785-től 1786-ig volt öt dél-dunántúli vármegye királyi biztosa. Ezen minőségében íratta össze kerületének településeit, és állíttatott össze egy kérdőívet, amelynek adatait közli a forrás.
Adattartalom
Az 1785-ben készült Descriptio (összeírás) Baranya vármegye községeire vonatkozó statisztikai adatokat közöl. A települések lélekszámáról két adatot is megad, egyrészt (1) a Descriptio kérdezőbiztosainak lakosságszámra vonatkozó adatait, másrészt (2) a 1784-87 közötti népszámlálás szerinti lakosságszámot. Emellett a forrásból megtudjuk (3) az adott község házainak számát, ugyancsak a Descriptio és (4) a népszámlálási adatok szerint, a (5) nemzetiségi és a (6) vallási megoszlást, illetve hogy gyülekezete melyik község plébániájának fíliája. A helynevek 1785-ös alakjukban, de mai helyesírással szerepelnek.
A forrásban szereplő vallások rövidítései:
R. cath. = rk = római katolikus; Helv. conf.= ref = református; Aug. conf. = ev = evangélikus; Graeci non uniti ritus = gne = görög nem egyesült, görögkeleti; jud. = izr = zsidó
A nemzetiségi megoszlás rövidítései:
H = Hungarus, Hungaricus = magyar; G = Germanus = német; I = Illyricus = illír, horvát (kivéve, ahol rác, szerb); C = Croatus = horvát; R = Rascianus = rác, szerb; Gr. = Graecus = görög
Forrásérték
Mivel a Descriptio adatai gyakran eltérnek a népszámlálási adatoktól, forrásként való felhasználása csakis más felmérésekkel összevetve ajánlott.
Forrás:
T. Papp Zsófia: A Széchényi Ferenc-féle Descriptio demográfiai adatairól. Descriptio physico-politico-topographica comitatus Baranyiensis. Baranya 9−10. (1996−1997.), 1997. 7–37.
https://library.hungaricana.hu/hu/view/BARM_btk_1996-97/?pg=0&layout=s
Vályi András: Magyar országnak leírása. Buda, 1796-1799
Forrás: Vályi András: Magyar országnak leírása. Buda, 1796-1799.
| Község neve | Leírása |
1 | Adorjás | ADERJÁS. Népes falu Baranya Vármegyében, lakosai katolikusok, fekszik Pétstöl egy és 1/4 mértföldnyire, határbéli nagy erdeji mind tűzi, mind épűletre való fát szolgáltatnak, szántó földgyei termékenyek, szőlő hegyei is vagynak, ’s mint hogy a’ természetnek nevezetes javaival bővelkedik, első Osztálybéli. |
2 | Baranyahídvég | HÍDVÉG. Mellyet mivel sok apró hídaknak a’ végén van, azért hívnak így. Magyar falu Baranya Vármegy. földes Ura a’ K. Kamara, lakosai leg inkább reformátusok, fekszik Kémeshez fél mértföldnyire, határja három nyomásra van osztva, terem búzát, tengerit, lent, makkot, mellyekkel bővelkedik, hala is van, hegye nints, eladásra módgya van Pétsen, és Siklóson. |
3 | Bogádmindszent | |
3a | Czinderybogád | BOGÁD. Magyar falu Baranya Vármegyében, földes Ura a’ Pétsi Püspökség, lakosai katolikusok, határbéli alkalmatos javaihoz képest, második Osztálybéli. |
3b | Újmindszent | MINTSZENT. Új Mintszent. Magyar falu Baranya Várm. földes Ura Kapuvári Uraság, lakosai reformátusok, kik is bodnár nemzetségből, és marha nevelésből szereznek magoknak pénzt, fekszik Bogádnak, és Gilvánfalvának szomszédságában, földgyei, és réttyei közép termékenységűek, erdeje van, szőleje nints, piatza Pécsen, Siklóson, és Szigeten. |
4 | Hegyszentmárton | SZENT MÁRTON. Hegyi Szent Márton. Magyar falu Baranya Várm. földes Ura Gr. Batthyáni Uraság, lakosai katolikusok, fekszik n. k. Viszlóhoz másfél, n. ny. Egerszeghez fél órányira; határbéli földyei leginkább búzát teremnek, egyebet középszerűen; Berek vize jó ízű rákokkal kedveskedik Lakosainak; mellette délre réttyei jók, fejér borai is kedvesek, kivált a’ hegynek napkeleti óldalán termők. |
5 | Hirics | HIRICS. Magyar falu Baranya Várm. lakosai reformátusok, fekszik Sz. Mártontól egy futamatnyira, a’ Siklósi járásban, határja három nyomásra van osztva; terem búzát, kukoritzát, kendert, szőlö hegye nintsen, bővelkedik búzával, tengerivel, hallal, mézzel, makkal, Pétsen, és Siklóson is van piatzozása. Mikor határ őrző nemesek vóltak, akkor ezek adtak hírt Kémesre a’ magyar Kémnek, az az Fő Magyar Hadi Vezérnek, és ez a’ szó hírvits, az az tudósítás ma is meg van ott. |
6 | Kemse | KEMSE. Magyar falu Baranya Várm. földes Ura a’ Pécsi Káptalanbéli Uraság, lakosai reformátusok, fekszik Piskihez 1 futamnyira, határja három nyomásra van oszva, Dráva vizének áradásaitól gyakorta károkat szenyvedet az előtt, de miolta fel tőltetett, a’ Dráva partya jó lakó hely, terem búzát, tengerit, szilvát, kölest, de bort nem, Siklóson, és Pétsen piatoznak. |
7 | Kisszentmárton | SZENT MÁRTON. Kis Sz. Márton. Magyar falu Baranya Várm. földes Ura a’ Pétsi Káptalanbéli Uraság, lakosai katolikusok, és reformátusok, 381fekszik é. Vajszlónak szomszédságában, dél. Drávához másfél órányira; határja 3 nyomásbéli, kétszeres búzát leginkább terem, egyebet középszerűen; két berkei hallal, és tsíkkal táplállyák Lakosait; telekjein sok szép gyümöltsfák lévén, gyümöltsel igen bővelkednek; erdeje, és réttyei jók; ide tartozik Apáti puszta is, holott régenten a’ Benediktinusoknak Apátúrja lakott, most a’ Lakosoknak urbáriális szántóföldgyeik vagynak rajta. |
8 | Kórós | KÓRÓS. Magyar falu Baranya Várm. földes Ura G. Batthyáni Uraság, lakosai reformátusok, fekszik mély tavak között, mellyek halllal, és tsíkokkal bővelkednek, hegyi Sz. Mártony, Bogád, és Piskihez is közel. Földgye 3 nyomásra van osztva, gabonát, zabot, kukoritzát jól terem, tsíkjait Pesten szokták el árúlni, a’ víz áradásoktól gyakran károkat szenyvednek, erdeje van. |
9 | Lúzsok | LUSOK. Magyar falu Baranya Várm. földes Ura a’ Pécsi Káptalanbéli Uraság, lakosai reformátusok, fekszik egy posványos berek mellett, 556határos n. ny. a’ Kápolnai pusztával, határja három nyomásbéli mindent meg terem, erdeje van. |
10 | Ózdfalu | OZD. Magyar falu Baranya Várm. földes Ura Kapuváry Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Kis Aszszonyfának szomszédságában, mellynek filiája, Újmindszenthez is közel, földgyei, és réttyei közép termékenységűek, erdője, szőleje van, lakosai fakó kotsi, és abrontsok tsinálásából keresnek pénzt, piatza Pétsen 4 órányira. |
11 | Páprád | PAPRÁD. Magyar falu Baranya Vármegyében, földes Ura a’ Religyiói Kintstár, lakosai leginkább reformátusok, fekszik Bogadhoz, és Hidvéghez 1 1/2 órányira a’ fekete víz mellett, mellynek tavában halakat halászhatnak, számos tsikókat is szaporítanak; határja három nyomásbéli, kétszerest leginkább terem, semmivel sem bővelkedik, vagyon az Uraságnak itten szén-égetője. |
12 | Piskó | PISKO. Magyar falu Baranya Vármegyében, földes Ura a’ Pétsi Káptalanbéli Uraság, lakosai reformátusok, fekszik Drávától nem meszsze, tavak között lévő magasabb helyen; ennek lakosai ez előtt Baski nevezetűhelységben laktak, melly most puszta, de mivel ezen hely a’ T. N. Somogy Vármegyébe esett, földgyei, ’s réttyei pedig a’ T. N. Baranya Vármegyébe, így a’ két adózást nehezen szenyvedvén, a’ mostani Pisko lakó helyekre által-kőltöztek. Vejtihez, Kemséhez is közel fekszik. Határja 3 nyomásbéli, a’ búzát leginkább, a’ többi veteményt pedig középszerűen termi. |
13 | Sámod | SÁMOD. Magyar falu Baranya Várm. földes Ura a’ Religyiói Kintstár, lakosai reformátusok, fekszik Aderjáshoz közel, d. Czúnhoz, n. k. Hídvéghez 1/2 órányira; határja 3 nyomásbéli, ’s leginkább búzát terem, egyebet középszerűen; régenten Apátzáknak lakó helyek vala közel e’ helységhez egy nagy dombnak tetőjén, ’s vóltt Klastromjoknak leomladozott falai még ma is szemlélhetők; északról a’ fekete víznek ki-öntéséből jó nagyságú tó támadott, mellyben halat, és tsíkot bőven foghatnak; erdőjök tágas; északi végénél a’ Magyaroskai Vendégfogadó van; réttyei jók, kivált a’ tó (itt bereknek hivják) mellett. |
14 | Vajszló | VAJSZLÓ. Magyar falu Baranya Várm. földes Ura a’ Rel. Kintstár, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik a’ fekete viznek tava mellett, az ország útban; e’ helységben van a’ Vármegye Háza; határja leginkább búzát terem, erdeje bőven van, vagyonnyai jelesek. |
15 | Vejti | VEJTI. Magyar falu Baranya Várm. földes Ura a’ Pétsi Káptalanbéli Uraság, lakosai reformátusok, fekszik n. kel. Hiritshez, ész. Vaiszlóhoz közel; földgye Dráva vizének áradásaitól gyakran károkat szenyved; határja 3 nyomásbéli, búzát leginkább tere; Csoszi nevezetű pusztája is van. |
16 | Zaláta | ZALÁTA. Magyar falu Baranya Várm. földes Ura G. Batthyáni Uraság, lakosai reformátusok, Kemsével, és Selyével is határos, Dráva vizéhez 1 órányira fekszik, földgye kukoritzát, ’s zabot leginkább, egyebet pedig középszerűen terem, hallal bővelkedik, erdeje van; Kápolna nevű puszta két fertály órányira van hozzá, mellyben látszatnak régi kő 659alapok; találtatott egy nagy 4 szegeletű kő tábla is itten, mellyre e’ szavak valának írva: Itt fekszik halva Babocsay Klára. Jele, hogy e’ Puszta régenten Babocsay Familiájé vólt. |
Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851
Forrás:
Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Kiadta Fényes Elek. Pesten, 1851.Nyomatott Kozma Vazulnál.
- http://www.fszek.hu/digitdoc/fenyes/
- Internet Archive: https://archive.org/details/magyarorszggeogr01fnye/page/198
A községeket kezdőbetűik alapján, A-Z-ig mutatóból kell kikeresni.
| Község neve | Leírása |
1 | Adorjás | Aderjás, magyar falu, Baranya vgyében, 7 kath., 172 ref. lak., ref. anyaekklézsiával. Erdeje, rétje elég. A siklósi uradal. tartozik, és Siklóshoz 3 óra. |
2 | Baranyahídvég | Hidvég, magyar falu, Baranya vmegyében, 45 kath., 257 ref., 5 zsidó lak., ref. anyaekklézsiával, termékeny határral, tölgyes erdővel. A vaiszlói urad. tartozik. Ut. p. Pécs |
3 | Bogádmindszent |
|
3a | Czinderybogád | Bogád, magyar falu, Baranya vgyében, rónaságon, ut. p. Szent-Lőrincz. Határa 1167 hold, mellyből urasági szántó 170, rét 10, erdő 50 hold urbéri szántó 318, rét 159, közös legelő berekkel együtt 470 hold. Földje igen jó. Lakja 277 reform., saját templommal. Birja Czindery László. |
3b | Újmindszent | Uj-Mindszent, magyar falu, Baranya vgyében, mocsáros helyen, ut. post. Szigetvár. Határa 1582 hold, mellyből urbéri szántó 207, rét 103, közös legelő 120, majorsági szántó 297, rét 35, erdő és berek 820 hold. Földe mocsáros, nagy sertéstenyésztés. Lakja 300 reform., 16 katholikus. Reform. anyatemplom. Birja Czindery László. |
4 | Hegyszentmárton |
|
5 | Hirics | Hirics, magyar falu, Baranya vmegyében, a Dráva mellett: 15 kath., 200 ref. lak. Ref. anyaekklézsia. Buza, kukoricza, kender- és lentermesztés. Makkos erdő. Halászat. F. u. a pécsi káptalan. Ut. p. Siklós. |
6 | Kemse | Kemse, magyar falu, Baranya vmegyében, 300 ref. lak., kik a piskói anyaekklézsiához tartoznak. Határa lapályos s a Dráva öntözi; szilvás-kertje, erdeje sok. Birja a pécsi káptalan. Ut. p. Szent-Lőrincz. |
7 | Kisszentmárton |
|
8 | Kórós | Kórós, magyar falu, Baranya vmegyében, a siklósi uradalomban, 650 ref. lak., anyatemplommal, róna termékeny határral, makkos erdővel. Ut. p. Siklós. |
9 | Lúzsok | Luzsok, magyar falu, Baranya vármegyében; 14 kath., 201 ref. lak. Ref. anyaekklézsia. F. u. a pécsi káptalan. Siklóshoz 5 óra. |
10 | Ózdfalu | Ózd, magyar falu, Baranya vmegyében, lapályos térségen, ut. p. Sz. Lőrincz. Határa 1423 hold, mellyből majorsági szántó 150, rét 50, erdő 262; urb. szántó 516. rét 224, közös legelő 221 hold. Földje jó. Lakja 342 kath. Birja Verebi Végh család. |
11 | Páprád | Paprád, magyar falu, Baranya vmegyében, a vaiszlói uradalomban, 180 ref., 4 zsidó lakossal, ref. fiók gyülekezettel, melly Besenczéhez tartozik. Határa lapályos de termékeny; erdeje derék. Ut. p. Siklós. |
12 | Piskó | Piskó, magyar falu, Baranya vmegyében, a Dráva mellett: 305 ref., 30 kath. lak., ref. anyatemplommal. Lapályos határa igen termékeny; szilvája sok; erdeje derék; sok sertést tenyészt. F. u. a pécsi káptalan. Ut. p. Pécs. |
13 | Sámod | Sámod, magyar f., Baranya vármegyében, az Almás vize mellett: 7 kath., 21 ref. lak. ref. anyaekklézsiával. Erdeje nagy. Tavai számosak. Sok marhát tart. Nem messze a helységhez láthatni egy dombra épült régi omladozott apácza monostort. A vaiszloi uradalomhoz tartozik. Ut. p. Siklós. |
14 | Vajszló | Vaiszló, magyar vm., Baranya vmegyében, s feje egy uradalomnak, melly hajdan a pécsi apáczáké volt, most pedig a kegyes alapitványhoz tartozik. Határa, mellyet az Okorág vize nedvesít, róna és igen termékeny. Tágas erdejét az árvizek rongálják. Sertést igen sokat tenyészt, s a vaiszlói sertésvásárok e vidéken igen nevezetesek. Lakja 1080 ref., 200 r. kath., s mind a két felekezetnek helyben van temploma és papja. Ut. p. Pécs. |
15 | Vejti | Vejti, magyar falu, Baranya vmegyében, közel a Drávához, 250 ref., 15 r. kath. lakossal, ref. anyatemplommal. Róna határa igen termékeny; sok szilvája és sertése van. Birja a pécsi káptalan, s ut. post. Siklós. |
16 | Zaláta | Zaláta, magyar falu, Baranya vmegyében, a Dráva mellett, a séllyei uradalomban: 323 ref., 42 kath. lak., ref. anyatemplommal. Van szép erdeje, sok gyümölcse, jövedelmes halászata, és termékeny szántófölde. Ut. p. Siklós. |
Összesített statisztikai adatok
A népszámlálási adatok eléréséhez kattintson a települések nevére!
