Tradicionális mesterségek – teszt
A cigányok tradicionális mesterségei
Az Ormánságra jellemző tradíciók ereje a XX. század során, különösen annak második felében erősen csökkent, a népi mesterségek művelői közül elvétve találunk ma már csak egy-két hagyományőrzőt. Különösen igaz ez az itt élő cigány népesség hagyományos mesterségeinek térvesztésére. Miután a szocializmus évtizedeiben a cigány férfiak is kénytelenek voltak a közeli városi munkahelyekre ingázni, nem történt meg a mesterségek fogásainak átörökítése, továbbadása. Ráadásul a kereslet csökkenése is azt eredményezte, hogy a fiatalok más foglalkozási ágakban helyezkedtek el, s nem vitték tovább apáig mesterségeit.
https://www.bokoz.hu/wp-content/uploads/2019/11/ormanysag-logo-szlogennel.png
A cigány csoportok hagyományos foglalkozásai
A különböző cigány csoportok a múltban jellemzően valamilyen ipari-szolgáltató és kereskedelmi tevékenységet folytattak. Kezdetben az ipari és a kereskedelemi tevékenység nem vált el egymásról. Vándorlásuk során erre a szétválásra azután már nem is volt lehetőség. Ez azt jelenti, hogy a vándorló karaván egy területet felkeresve azt a saját maga által megtermelt árukkal látta el. A „piac” telítődése után a csoport újabb helyet keresett fel.
A cigányok korabeli életvitelét többen megkísérelték jellemezni. Nagy Pál szerint életvitelükre a mendikáció volt jellemző. A cigányok a megtermelt árucikkeket élelemre, illetve egyéb használati javakra cserélték, vagy eladták, ugyanakkor minden más olyan tevékenységet is elvégeztek, amire igény volt. Ha kellett jósoltak, udvart takarítottak, házat, padlást tapasztottak, eltakarították a dögöket, küldöncszerepet vállaltak stb.
Hagyományos cigány mesterségek az abszolutizmus korában
A hagyományos cigány mesterségek visszaszorítását először Mária Terézia kezdte el, majd fia, II. József folytatta. Rendeleteikben megtiltották a lótartást, korlátozták a vándoripart folytató cigány családok mozgását. A helyváltoztatást útlevelek kiadásához kötötték. Ettől az időtől lehet számítani annak a makacs előítéletnek a kialakulását, amely napjainkig is hat. Nevezetesen azt, hogy a cigányok minden tevékenységét gyanakvással szemlélték és szemlélik ma is, csupán alibinek tekintve azokat. Az elképzelések szerint a cigányok kéregetése, ház körüli munkavállalása, a vándoripar űzése csak ürügy volt arra, hogy fő tevékenységükhöz, a lopáshoz a terepet kikémleljék.
